A bizonyos "egyik exem" szöveg korlátozódott egy bizonyos exre... Nem egyszer kellett végig hallgatnom, hogy mennyire szerette, hogy szakítás után mennyi ideig kapart még érte, hogy mennyire ki volt, mikor kórházba került... Nem egy közös emléket kellett már végig hallgatnom, és nem egyszer érkezett egy órával később mert összefutott vele... Ha ismerném, biztosan letépném a fejét annak a csajnak.
Ennek ellenére örülök, hogy én nem ex vagyok... Nem mondom, hogy így előnyben vagyok, de hát ha úgy vesszük, igen. Tudom, hogy nagyon szeret engem, tudom. Nem ez idegesít. Az idegesít, hogy szeret-e engem annyira, mint amennyire egykor őt szerette... Igyekszem, kibaszottul megakarok neki felelni. Remélem, hogy soha nem kell bennem csalódnia, és megfogadtam, hogy minden egyes dologban azt fogom nézni, hogy nehogy összevesszünk...
Napi kutyát majd holnap, megjöttek Rebiék, így nem lehet blogolni. -.-"
