Zavar, hogy a Tomi folyton a volt barátnőiről beszél. Jó, azért az, hogy folyton elég nagy túlzás, de sűrűn (nagyon sűrűn...). Nem vagyok féltékeny nem arról van szó, ez inkább a féltékenység valami alfaja lehet. Nem tudom, engem zavar, hogy olyan emberekről beszél, akiket egykor szeretett (legalább annyira, vagy még jobban, mint engem). Akikkel lefeküdt, közös emékek stb. Nem akarom neki mondani, de nagyon zavar. Tudom, hogy most csak engem szeret, és hogy esze ágában sincsen elhagyni másért, de akkor is. Nagyon megszerettem, jobban, mint az elején gondoltam volna. Így jobban félek, hogy elvesztem, mint az elején gondoltam volna. Ha arra gondolok, hogy esetleg utánnam egy másik lánnyal fog így törődni, hogy egy másik lányért teszi ki szívét-lelkét, hogy egy másik lánnyal éli az életét majd és nem velem... Kiráz a hideg. Megakarok neki felelni, és ezártal még kevésbé felelek meg neki. Tudom milyen vagyok igazából és ő nem. És ha tudná, akkor nem akarna engem.
Ha az emberek ismernének annyira, mint amennyire én ismerem magam, senki nem állna velem szóba. Nem ilyen élelete érdemlek, és ezt tudom jól. Ez is egy mocsok dolog. Nagyonsok mocsok dolgot teszek, tettem és még fogok is. Van amelyik kiderül, van amelyik nem, de tény, hogy több szeretet, megbecsülést, bizalmat (stb.) kapok, mint amennyi járna nekem... Ez fáj kicsit, és nem örülök neki, hogy így van. Én úgy akarok ennyi mindent kapni, hogy megérdemlem. Mostmár próbálok jó emberként élni. De hát ki dönti el, hogy mi a helyes, és mi a helytelen? Olyat nem lehet csinálni, hogy mindig, mindenkinek jó legyen... Bonyolult, és nem is akarok erről többet beszélni... (esetleg máskor).
Napi kutya: Rockyt megműtötték, kapott tölcsért meg gipszet. 2 naponta menni kell kötéscserére, 10 nap múlva varrat szedésre. Kurva jó lesz, minden második napra fuvart, meg másfél órát a napomból szerezni... De hát ennyi büntetést megérdemlek, ha már az én hibámból szenved egy olyan állat, akiért felelősséget válaltam. Remélem jobban lesz.
